A megújuló energiaforrásokon alapuló hőszolgáltatás konkurense lehet a távhőnek, képviselői egységes piaci viszonyokat és szabályozást szeretnének. A távhő-lobbisták viszont kedvezményekkel szeretnének versenyelőnyt a távhőnek, míg a szolgáltatást nem sikerül korszerűsíteni.

A kormány 20-ról 18 százalékra csökkentette a távhőszolgáltatás áfáját, de a Fővárosi Önkormányzat 5 százalékos áfakulcsot látna szívesen. Eközben a megújuló energiaforrások áfája 25 százalékra emelkedett. A megújuló energiaforrásokon alapuló hőszolgáltatás konkurense lehet a távhőnek, képviselői egységes piaci viszonyokat és szabályozást szeretnének. A távhő-lobbisták viszont kedvezményekkel szeretnének versenyelőnyt a távhőnek, míg a szolgáltatást nem sikerül korszerűsíteni. 

A távhő-áfa csökkentésének egyik indoka éppen az, hogy a környezetbarátabb távhőt kell versenyképessé tenni a távhőhálózat rovására szaporodó egyedi gázfűtés ellenében. A gázfűtés ugyanis a magyar árszabályozás sajátosságai miatt 20, de akár 40 százalékkal is olcsóbb lehet a távhőnél, pedig az utóbbi jóval kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár. Annak ellenére, hogy Magyarországon a távhő előállítása nyolcvan százalékban szintén gáz felhasználásával készül, szemben a nyugati államokkal, ahol például szemétégetéssel termelik meg a szükséges hőmennyiséget.

Eközben a nyilvánosság előtt kevesebb szó esett az áfakulcs-módosítás azon részéről, mely a környezetbarát megújuló energiaforrások áfáját 20-ról 25 százalékra emelte. A távhő-áfa csökkentésével így hétszázalékos az áfakülönbség a távhő és a megújuló energiaforrások között, melyek szintén alternatívát jelenthetnek a távhőtől megválni kívánóknak.

A megújuló energiaforrások nagyüzemi használata régóta napirenden van már, a pártok gyakran hangoztatják szükségességét, ám Magyarországon a közgondolkodás nagyobbrészt még mindig valami speciális-hóbortos különcségnek tartja őket. A távhő-lobbi azonban már ráérzett arra, hogy ez nem így van. Többek szerint sem véletlen, hogy a távhő-áfa csökkenése mellett a megújuló energiaforrások áfája emelkedik, szemben az uniós irányelvekkel, melyek mind a távhő, mind a megújuló energiaforrások kedvezményben részesítését preferálják.

Magyarországon immár egész lakótömbök fűtése megoldható megújuló energiaforrásokra épülő technológia alkalmazásával, melynek látható piaca is van. Terjedőben van például a passzívházas technológia. Budapest XI. kerületében nemrég adták át az első olyan fűtőrendszert, mely napkollektorral biztosítja egy komplett panelház melegvízellátását, a XIII. kerületi Hun utca paneltömbjében pedig olyan hőszolgáltatás kezdi meg májusban a működését, mely a hőt (nyáron pedig a hűtést) teljes mértékben a ház mellett fúrt kutakból nyert víz keringetéséből nyeri, hőszivattyú segítségével. 

A Főtáv a fő konkurens

Ezeknek a technológiáknak a közös jellemzője, hogy bár jelentős költségekbe kerül a beszerelésük, de a hagyományosnál sokkal alacsonyabb az energiafelhasználásuk, így a rezsicsökkenésen megtérül a beruházás. Emellett pedig nem szennyezik a környezetet, szemben az egyedi gázfűtéssel. Ez további érv lehet azon lakóközösségek számára, akik le kívánnak válni a távhőszolgáltatásról, mert az csak abban az esetben lehetséges, ha az új fűtési rendszer nem lép át egy meghatározott károsanyag-kibocsátási szintet. 

Környezetszennyezés viszont a megújuló energiaforrásokat használó rendszerek esetében nincs, ezek működtetéséhez csak áramra van szükség. Az egyik legnagyobb áramszolgáltató, az ELMŰ-ÉMÁSZ támogatja is a terjedésüket. A cégcsoport jelentős kedvezményeket biztost azoknak az egyéni fogyasztóknak és közintézményeknek, akik hőszivattyús fűtésre váltanak. 

Napkollektor, hőszivattyű: megújuló energiaforrások a panelházakban. Tekintse meg galériánkat! (Fotó: Magócsi Márton)

Geotermikus fűtésű ház a Hun utcában. Kívülről legfeljebb a lecserélt nyílászárók tűnnek fel.

Szinapisz Dimitrisz, a Hun utcai beruházást készítő GEO-NRG Kft. vezetője szerint egyértelmű, hogy tőlük is féltik a távhő pozícióit. A szakember szerint az általuk kínált technológia minden szempontból jobban megéri, mint a távhő, mert legalább 15, de akár 40 százalékkal csökkentheti az energiadíjakat a távhőhöz képest, és nem szennyezi a környezetet. Szinapisz Dimitrisz szerint Magyarország a geotermikus hőrendszerek alkalmazhatósága szempontjából rendkívül jó földrajzi helyzetben van, a technológia pedig sziklás területen is megvalósítható, víz helyett levegő keringetésével.

A geotermikus hőszolgáltatás beszerelésére nem kapható állami támogatás, viszont a GEO-NRG ingyen végzi el a beruházást. Ez azonban azt is jelenti, hogy onnantól ők a hőszolgáltató, és húsz évig ők szedik a fűtésdíjakat. Ezzel egyelőre a budapesti távhőszolgáltatóval, a főváros tulajdonában lévő Főtáv Zrt.-vel szemben lépnek fel konkurenciaként. 

Robin Hood közbeszól

A budapesti lakások harminc százaléka, kétszáznegyvenezer lakás tartozik a Főtáv rendszeréhez. A különféle távhőszolgáltatók országosan mintegy hatszázötvenezer háztartást fűtenek, ami közel kétmillió ember otthonát jelenti. A távfűtő hálózatokat azonban országszerte egyre többen hagyják el, főképp egyedi gázfűtésre váltva. A sorozatos leválások felboríthatják a rendszert, főképp azért, mert statikussága miatt a csökkenő számú fogyasztónak kellene ugyanazt a pénzmennyiséget kitermelnie.

A nagy tömbházakban természetesen lakóközösségi döntéssel lehet leválni a távfűtő hálózatokról. Az önkormányzatok több helyen igyekeztek megtiltani a leválásokat, ám az Alkotmánybíróság február 26-án Miskolc és Tiszaújváros, április 3-án Kazincbarcika önkormányzatának távfűtésről leválást tiltó rendeletét semmisítette meg, május 19-én pedig a budapesti leválások korlátozását is megtiltotta, melyet a Főtáv Zrt. tudomásul vett.

A távhőszolgáltatókat más intézkedések is védik a konkurensektől. 2008-ban külön jogszabály született a távhőszolgáltatásról. A "Robin Hood-adót" is tartalmazó törvény nem csak azt rögzíti, hogy az államnak kötelessége a szolgáltatás versenyképességét javító intézkedéseket tennie, hanem, hogy aki távhő-korszerűsítésre állami támogatást vesz igénybe, az köteles kamatostul visszafizetni a támogatást, ha három éven belül leválik a rendszerről.

A GEO-NRG vezetője azt is elmondta, hogy a Főtáv hálózatáról való leváláskor a cég bekéri az új rendszer terveit, és ellenőrzi a gépeket. Szinapisz Dimitrisz szerint ez egy tiszta piaci helyzetben elfogadhatatlan lenne, de ilyen helyzet amúgy sincs, mert a megújuló energiaforrásokkal történő hőszolgáltatás egyelőre törvényileg nem létező kategória, amellett, hogy működtetése legális, 2008 szeptemberében pedig külön rendelet engedélyezte, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanterületen elhelyezhetőek legyenek a megújuló energiaforrások használatához szükséges berendezések.

A távfűtés védelmezői szerint a legnagyobb versenyhátrányt a távhő által is használt gáz előnytelen árképzése okozza. Azt is elismerik azonban, hogy a távhővel nem csak ez a probléma, hanem hogy nem szabályozható, ezért "ha tetszik, ha nem" alapon mindenkinek ugyanannyit kell fogyasztania és fizetnie. Ennek a kiküszöböléséről, a lakások fogyasztásának külön-külön szabályozhatóságát és mérhetőségét lehetővé tevő fejlesztésekről is határozott a 2008-as törvény. A távfűtő rendszer működése a házak és a hőközpontok közötti áramoltatás miatt jelentős energiaveszteséggel is jár. 

Hagyó Miklós közbelép

A távfűtés és hőszigetelés-fejlesztést támogató ÖKO program már 2007 óta létezik. Ezzel akár ötvenszázalékos állami támogatás is szerezhető a szükséges felújításokhoz, ami hetvenhétezer forintot jelent lakásonként. Budapesten a Főtáv ezt megtoldotta az ÖKOPlusz programmal. Ennek keretében az állami mellé szerezhető önkormányzati támogatással akár pénzbe sem kerül a lakóknak a beruházás. Emellé a Főtáv még tízszázalékos alapdíj-kedvezményt is ad tíz évre. Ez azonban azt is jelenti, hogy a fogyasztók tíz évig nem válhatnak le a hálózatról. Az önkormányzati támogatással megvalósuló újbudai napkollektor-beruházás is a Főtáv partnerségével jött létre.

A távfűtés védelmében Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes személyesen írt levelet Bajnai Gordon miniszterelnöknek, még a 18 százalékról döntő szavazás előtt, melyben az áfakulcs 5 százalékra csökkentését sürgette, melyet az egész fővárosi közgyűlés megszavazott. E levél szerint Budapesten tízezer lakás, a fogyasztók 5 százaléka készül leválni a rendszerről. Ha ez megtörténik, akkor Hagyó szerint a maradékra kirótt átalánydíj akár 13 ezer forinttal is megemelkedhet. A főpolgármester-helyettes álláspontja szerint az áfakulcs levitelére és alacsonyan tartására mindaddig szükség van, míg az egész távhő hálózat korszerűsítése meg nem valósul.

Hagyó Miklós Bajnai Gordonnak írott levelében nem említette a megújuló energiaforrásokat, a szövegben csak a gázfűtés szerepel alternatívaként. Szinapisz Dimitrisz viszont azt mondta lapunknak, hogy a cégük jelenleg hetvennégy tömbházzal áll előszerződéses viszonyban, arra várva, hogy a Hun utcai projekt beinduljon, és működésével visszaigazolja a várakozásokat. A cég vezetője szerint e hetvennégy ház mintegy tízezer lakást jelent, ugyanannyit, mint amennyit Hagyó Miklós levelében megjelölt.

A megújuló energiaforrásokat képviselők már többször tárgyaltak egységes törvényi szabályozás megalkotása érdekében, ám mindeddig sikertelenül. Ugyanakkor Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő, az országgyűlés energetikai bizottságának tagja azt próbálja elérni, hogy a megújuló energiaforrások áfakulcsát is a 18%-os sávba sorolják be. A legutóbbi sajtóhírek szerint Szanyi ígéretet kapott arra, hogy ezt a módosítást a parlament még a nyári szünet előtt elfogadja.