Huszonkétezer háztartást láthat el energiával az a 12 szélkerékből álló erőműpark, amely 10 milliárd forintos beruházásból létesült Győr mellett. A Kisalföldön így már 120 megawatt termelésére képesek. Hazánkban a szélenergia 70 százalékát ebben a térségben hasznosítják. A szakemberek úgy vélik, ugyan a szélerőművek drágák, de környezetbarátok, és 4-5 éven belül versenyképesek lesznek a fosszilis tüzelőanyagú erőművekkel. Emellett az Európai Unió direktívái szerint 2020-ra a megújuló energiák részarányának az összes energiafelhasználáson belül el kell érnie a 13 százalékot

Előnye, hogy nem termel veszélyes hulladékot, hátránya, hogy drága. Magyarországon az uniós csatlakozás adott lendületet a szélerőműparkok építésének. Egy 25 MW-os szélerőműpark 7-8 milliárd forintba kerül. Összehasonlításul: a gázzal fűtött százhalombattai erőmű 1800 MW villamos energiát és 1000 MW hőenergiát termel.

– A szélerőművek mellé mindig szükséges egy kiegyenlítő erőművet építeni, hogy az áramingadozásokat ki lehessen küszöbölni – hívta fel a figyelmet Németh Zoltán. Győr térségében, Gönyűn egy 400 megawattos gázmotoros erőmű épül, ez biztosítja azt, hogy a Dunántúlnak erre a területére további szélerőműparkok települjenek – tette hozzá Győr fideszes alpolgármestere.
A szélerőművek üzemeltetőitől az állam a piacinál magasabb áron veszi át a megújuló energiának számító áramot abban a 8-10 évben, amíg meg nem térül a beruházás.
– Tíz év után a villamosenergia-termelésre nem kapnak támogatást a szélerőművek, ez azt jelenti, hogy a piaci áron kell majd versenyezni a piaci viszonyok közé kerülő szélerőműveknek – mondta el Tóth Péter. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy 2014-2015-re a szélerőművek versenyképesek lesznek a fosszilis tüzelőanyagú erőművekkel – tette hozzá a Magyar Szélenergia Társaság elnöke.
A szélerőműparkok építésével az érintett település is jól jár, a bőnyi önkormányzatnak például az erőmű 18-20 millió forint iparűzési adót fizet majd évente.